Kocsihajtó

Kocsihajtó, 1997

papírmasé
90x100x120 cm


Régóta foglalkoztat, hogy az emberi alakot formázó szobor, hogyan viszonyul a valódi emberi élethez (Pygmalion történet). Az élet egyik legelső ismérve, hogy ami él, az meg is hal. Hogyan hal meg egy emberi alakot ábrázoló szobor? Nyilván úgy, hogy összetörik. Ebben a szoborban, amely a delphoi kocsihajtó fejének a felnagyított változata, igyekeztem a kétféle meghalást (az emberit és a szoborét) összemosni: az eredeti szoborhoz képest töredékes (csak fej), másfelől hiányzanak a szemek, kissé kinyílik a száj, elfordul a nyak és a hom-lokpánt valódi szövetanyagból van a fej köré kötve.